Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A nyári Olimpiai Játékok, 16.

2008. június 2., hétfő, Sport
Öttusa

,,Lennie kell a modern világban is egy mércének, a férfiasság próbájának, amely megmutatja, tulajdonképpen mire is képes az ember. Erre csak egy összetett sportág lehet alkalmas" — mondotta Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiák atyja. E gondolat jegyében született meg az öttusázás. A versenyszabályokat összeállító svédek egy harcos hírvivő legendáját vették alapul: a futás kötelessége teljesítése közben elveszíti a lovát, kardjával leszúrja az ellenséget, pisztolylövésekkel fedezi további útját, nem ismer természetes akadályokat, átússza a folyót, és ismeretlen terepen futva eljuttatja rendeltetési helyére a parancsot, hogy csapata győzelmét biztosítsa.

Nos, a legendából könnyen kihámozható a sportágat képező öt sport: a lovaglás, a vívás, a céllövés, az úszás és a futás. Ebben a sorrendben következtek a stockholmi (1912) olimpia öttusa-vetélkedőinek tusái. A célba érkező futár természetesen a svédek közül került ki: Lilliehöök.

Az első nem svéd dobogós a német Kakl (1928) volt, ő bronzérmet nyert. Az aranyat akkor is a svédek nyerték Sven Thofelt révén, és nekik jutott, egészen pontosan Lindmannak az ezüst is. Négy évvel később a dobogó harmadik fokára az amerikai Mayo lépett, az első két hely továbbra is a svédeknek volt fenntartva... Az első vereséget Berlinben szenvedték el a derék skandinávok, itt ugyanis a legjobb hírvivő futárnak a német Handrick bizonyult. A legjobb svéd, Thofelt csak a negyedik lett.

A második világháború után kezdődött minden elölről, azaz svéd győzelmeket jegyeztek a krónikások, 1948-ban Grut, 1952-ben Hall, de az első csapatbajnok Magyarország lett. Hall címvédése után két magyar olimpiai bajnokot avattak, Németh és Török révén. Mexikóvárosban mindenki Balczó Andrást várta a dobogó tetejére, a svéd Ferm szaladt fel, de ami késett, nem múlott, és Balczó Bandi öt világbajnoki címe mellé megszerezte az olimpiait is, bizonyítva, hogy ő a minden idők legjobb öttusázója.

Az egyéni győztesek névsorából hiányzik néhány nagy név: Benedek, Szondy, Kovácsi, Ferdinándy, Nagy Imre, Móna, Mizsér, Fábián a magyarok közül, Novikov, Szalnyikov, Lednyev, Onyiscsenko a szovjetek sorából, Lindemann, Korhonenm Mannonen a finnektől, a svájci Vetterli, az angol Fox, az amerikai Beck, Lambert... És ők már nem is kerülnek oda, új titánok döngetik az olimpia kapuját, s kérnek bebocsátást a halhatatlanok udvarába.

Sydneyben bemutatkoznak a nők is. Brit siker kíséri bemutatkozásukat, de rá négy évre, már magyar aranyéremnek örülhetünk.

Olimpiai bajnokok:

Év Egyéni Csapat

1912 Lilliehööm (své) —

1920 Dyrssen (své) —

1924 Lindman (své) —

1928 Thofelt (své) —

1932 Oxenstierna (své) —

1936 Handrick (né) —

1948 Grut (své) —

1952 Hall (své) Ma — Benedek, Kovácsi, Szondy

1956 Hall Sz — Gyerjugin, Novikov, Taraszov

1960 Németh (ma) Ma — Balczó, Nagy, Németh

1964 Török Ferenc (ma) Sz — Minyejev, Kokejev, Novikov

1968 Ferm (své) Ma — Balczó, Móna, Török F.

1972 Balczó (ma) Sz — Lednyev, Onyiscsenko, Smeljov

1976 Paciak (len) N-Br — Fox, Nightingale, Parker

1980 Sztarosztyin (sz) Sz — Lednyev, Lipejev,Sztarosztyin

1984 Masala (ol) Ol — Masala, Masulo, Cristofori

1988 Martinek (ma) Ma — Fábián, Martinek, Mizsér

1992 Skrzypaszek (len) Len — Czyzowicz, Gozdziak, Skrzypaszek

1996 Parigin (kaz) —

2000 Szvatkovszkij (or) —

*Cook (brit) —

2004 Mojszejev (or) —

* Vörös Zsuzsanna (ma) —

A legszorgalmasabb éremgyűjtő országok: Magyarország 9—8—4, Svédország 9—7—5, Szovjetunió 5—5—5, Lengyelország 3—0—0, Olaszország 2—2—3, Oroszország 2—1—0, Nagy-Britannia 2—0—3...

Erős emberek

,,Erős testtel bátrabb, hidd el, az ember is,

Mert van, miben bíznom, ha néha félek is.

Ott lehet fegyvered, de ha nincs hozzá kéz,

Csak azzal nem lehetsz győzedelmes vitéz."

(Besenyei György: A természet világa)

Birkózók

A birkózás az életösztön kialakulásával együtt született. Az ember birkózott a természettel, s miután legyőzte azt, birkózott embertársával, előbb egy talpalatnyi földért, aztán az életért, a hírnévért, a dicsőségért... Már a 18. ókori olimpián szerepelt a birkózás. Stílusa a mai kötöttfogáshoz állt közelebb. Az első győztes a spártai Eurubatosz volt... A sportág ma is ismert szabadfogású változatát Észak-Amerikából importálták.

Az újkori olimpiák első bajnoka a német Schumann. Akkor még súlycsoportok nélkül rendezték meg a viadalt. 1900-ban pihentek a birkózók, 1904-ben új stílussal, a szabadfogással léptek hét súlycsoportban a küzdőtérre amerikai földön, elsöprő amerikai fölénnyel (minden érem az amerikaiak tulajdonába jutott). Négy évvel később Londonban már újra a kötöttfogás szerepelt a műsoron, s a krónikások följegyzik az első maratoni küzdelmet: a magyar Weisz Richárd több mint egy órán át gyúrta az orosz Petrovot, míg sikerült legyőznie. A különös rekord csak négy évet élt. 1912-ben Stockholmban sem alkalmazták a pontozást, a küzdelem a kétvállas győzelemig tartott. Ahlgren és Böhling küzdelme kilenc óra után sem hozott győztest, a rendezők beleuntak a küzdelembe, félbeszakították, s nem hirdettek bajnokot. Két ezüstérmet és egy bronzot osztottak ki. Ez a kilencórás rekord sem élt a világ végzetéig. Nem sokra rá az orosz Klein tizenegy órás harc után győzte le a finn Asikainent a második helyért zajló csatában.

Az ötkarikás küzdelem kezdetben skandináv fölényben zajlott, a bajnokok zöme finn, svéd... Pihlajamäki, Estergren három-három aranyérmet szerzett, Ivar Johansson egy olimpián (1932) kétszer állt a dobogó legmagasabb fokára, először a kötött-, majd a szabadfogású küzdelem győzteseként. A második londoni olimpiával (1948) új korszak kezdődött a birkózásban. Ez már nem a skandinávoké. Törökök, szovjetek kerülnek az élre, mögöttük, mellettük, olykor előttük japánok, bolgárok, románok, magyarok, amerikaiak nyomulnak előre. Ma más a képlet, az egykori szovjetek helyére orosz, ukrán, fehérorosz, grúz, örmény, azeri, türkmén, kazah, üzbég... birkózók tolonganak.

A második athéni olimpián színre léptek a nők is.

Olimpiai bajnokok:

Kötöttfogás:

48 kg: 1972: Gheorghe Berceanu (ro), 1976: Sumakov (sz), 1980: Uskempirov (sz), 1984 és 1988: Meanza (ol), 1992: Kucserenko (fák)

52 kg (54, 55): 1948: Lombardi (ol), 1952: Gurevics (sz), 1956: Szolovjov (sz), 1960: Dumitru Pârvulescu (ro), 1964: Hanahara (jap), 1968 és 1972: Kirov (bol), 1976: Konsztantyinov (sz), 1980: Blagidze (sz), 1984: Miyahara (jap), 1988 és 1992: Rönningen (no), 1996: Meknyicseko (kaz), 2000: Kvon (dk), 2004: Majoros István (ma)

57 kg (58, 60): 1924: Pütsep (ész), 1928: Leucht (né), 1932: Brendel (né), 1936: Lőrincz Márton (ma), 1948: Pettersen (své), 1952: Hódos Imre (ma), 1956: Virupajev (sz), 1960: Karavajev (sz), 1964: Ichigichi (jap), 1968: Varga János (ma), 1972: Kazakov (sz), 1976: Ukkola (fin), 1980: Szerikov (sz), 1984: Passarella (né), 1988: Sike András (ma), 1992: An H. B. (dk), 1996: Zavadski (len), 2000: Szamurgacsev (or), 2004: Jung (dk)

63 kg: 1912: Koskelo (fin), 1920: Friman (fin), 1924: Anttila (fin), 1928: Vaeli (ész), 1932: Gozzi (ol), 1936: Erkan (tö), 1948: Oktav (tö), 1952: Punkin (sz), 1956: Makinen (fin), 1960: Sille (tö), 1964: Polyák Imre (ma), 1968: Rurua (sz), 1972: Markov (bol), 1976: Lipien (len), 1980: Migiakisz (gö), 1984: Kim W. K. (dk), 1988: Madzsidov (sz), 1992: Pirim (tö)

68 kg (69):1908: Porro (ol), 1912 és 1920: Vaere (fin), 1924: Friman (fin), 1928: Keresztes Lajos (ma), 1932: Malmberg (své), 1936: Koskela (fin), 1948: Freij (své), 1952: Szafin (sz), 1956: Lehtonen (fin), 1960: Koridze (sz), 1964: Ayvaz (tö), 1968: Munemura (jap), 1972: Hiszamutgyinov (sz), 1976: Nalbandjan (sz), 1980: Ştefan Rusu (ro), 1984: Liszjak (jug), 1988: Dzsulfalakjan (sz), 1992: Repka Attila (ma), 1996: Wolny (len), 2000: Azcuy (ku), 2004: Mansurov (azer)

74 kg: 1932: Johansson I. (své), 1936: Svedberg (své), 1948: Andersson (své), 1952: Szilvásy Miklós (ma), 1956 és 1960: Bayrak (tö), 1964: Koleszov (sz), 1968: Vesper (ndk), 1972: Mácha (csz), 1976: Bikov (sz), 1980: Kocsis Ferenc (ma), 1984: Salomaki (fin), 1988: Kim Y. N.(dk), 1992: Iskandarian (fák), 1996: Azcuy (ku), 2000: Kardanov (or), 2004: Doktorisvili (üzb)

82 kg: 1908: Martensson (své), 1912: Johansson C. (své), 1920: Westergren (své), 1924: Vesterlund (své), 1928 és 1932: Kokkinen (fin), 1936: Johansson I. (své), 1948 és 1952: Grönberg (své), 1956: Kartozija (sz), 1960: Dobrev (bol), 1964: Simics (jug), 1968: Metz (ndk), 1972: Hegedüs Csaba (ma), 1976: Petkovics (jug), 1980: Korban (sz), 1984: Ion Draica (ro), 1988: Mamiasvili (sz), 1992: Farkas Péter (ma), 1996 és 2000: Yerlikaya (tö), 2004: Misin (or)

90 kg: 1908: Weckman (fi), 1920: Johansson C. (své), 1924: Westergren (své), 1928: Moustafa (egy), 1932: Svensson (své), 1936: Cadier (své), 1948: Nilsson (své), 1952: Gröndahl (fin), 1956: Nyikolajev (sz), 1960: Kis (tö), 1964 és 1968: Radev (bol), 1972 és 1976: Rezancev (sz), 1980: Növényi Norbert (ma), 1984: Fraser (eá), 1988: Komcsev (bol), 1992: Bullmann (né), 1996: Olejnyik (uk), 2000: Ljungberg (své), 2004: Ibrahim (egy)

100 kg: 1896: Schumann (né), 1908: Weisz Richárd (ma), 1912: Saarela (fin), 1920: Lindfors (fin), 1924: Deglane (fr), 1928: Svensson (své), 1932: Westergren (své), 1936: Palusalu (ész), 1948: Kirecci (tö), 1952: Kotkas (fin), 1956: Parfjonov (sz), 1960: Bogdan (sz), 1964 és 1968: Kozma István (ma), 1972: Nicolae Martinescu (ro), 1976: Balbosin (sz), 1980: Rajkov (bol), 1984: Vasile Andrei (ro) 1988: Wronski (len), 1992: Milian (ku)

13o kg: 1972: Roscsin (sz), 1976 és 1980: Kolcsinszkij (sz), 1984: Blatnick (eá), 1988, 1992 és 1996: Karelin (sz, or), 2000: Gardner (eá), 2004: Barosev (or).

(folytatjuk)

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 999
szavazógép
2008-06-02: Sport - Tibodi Ferenc:

A 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság (Labdarúgás)

Június 7-én, szombaton rajtol a tizenharmadik labdarúgó Eb, amelynek idén két ország, Svájc és Ausztria ad otthont. Az öt nap múlva kezdődő küzdelemsorozat az európai labdarúgás és az UEFA legfontosabb eseménye, amelyet 1960 óta rendeznek meg négyévente. Kezdetben a viadal az Európai Nemzetek Kupája nevet viselte, de 1968 óta már labdarúgó Európa-bajnokságnak hívják. 1976-ig az öreg kontinens legjobb négy csapata indult a döntőtornán, de a részt vevő csapatok számát 1980-ban nyolcra, 1996-ban pedig tizenhatra emelték. Az első Eb-t a Szovjetunió nyerte, a német válogatott három alkalommal diadalmaskodott (kétszer mint Német Szövetségi Köztársaság). A németeken kívül csak a franciák mondhatják magukat többszörös győztesnek.
2008-06-02: Sport - Áros Károly:

Naptár (Magyarok az újkori olimpiai játékokon)

Június 2. Ötvenhárom évvel ezelőtt született Kolozsváron Erdélyi András gyorskorcsolyázó (a szentgyörgyi IMASA-nak is volt leigazolt versenyzője), a Lake Placid-i téli olimpia 20. (10 000 m) és 22. (5000 m) helyezettje. * A Temes megyei Szabadfaluban — Freidorf — született 104 évvel ezelőtt az 1984-ben Acapulcóban elhunyt Weismüller John — keresztlevelében János — ötszörös olimpiai bajnok úszó és bronzérmes vízilabdázó.